(Le)tehetetlen
Arany-Tóth Katalin:
(LE)TEHETETLEN
Mi lesz,
ha nem bírom el ezt a csöndet,
mit Isten törvénye rám szabott?
Szétfeszít, megbénít a végzet:
csak terhektől foszló rongy vagyok.
Hol van
a mennyekbe képzelt irgalom?
Hiány még nem volt ilyen közel.
Könyörtelen elmúlásokon
most magamra hagyva térdepel
minden
kérdés, mi soha nem kap választ,
s minden semmibe halt gondolat.
Kimondatlan kín könnye áraszt,
hogy vert magányomba zárjam azt.
|
|