Leánderlevelek legyezik
a kertkaput, sós tengerszél
körbefut, víz aljában homok
táncol, ráncai homlokod
harmonikái, idegené,
ki idősebb, mint anyja volt
– anyja örökké dalolt – őt nem
fojtogatta politika.
Ma túl tüzes a jázminillat,
migrént kapsz a fülledt nyártól,
a szél – szemetünk kiborítja,
s potpourri lesz a virágból.
