Huszonöt év eltűnt tavasz,
tapolcai halvány június,
a platántörzsek tigristeste hámlik. – El ne fuss, ki gyűrűket neveltél,
ki ifjú lelkek mámorát lesed,
huszonöt év lehullt lombjait,
a sosemvolt padot keresed,
kitört cipősarkak sánta
koppanásait –
Rég ködöt isznak a józan esték,
idegen lábakat cipelnek
a korhadó hidak,
huszonöt ősz lombhullása
múlt időt sirat.
