Boldogságkereső
Várom magam
egy görbe fánál,
girbegörbe fa,
horgas ágán
sűrű lomb,
gyökérig ér haja.
Szednék belőled,
boldog illat,
elillanó kevés,
elfogyó napfény,
vágyvirág,
szomjoltó szeretés.
Akácfám tudja,
átkarolnám,
innám harmatát,
de messzi, mint a délibáb,
- törzsét sem érem át.
|
|