Dal az áprilisi szélről
Kopott kabátot hord a szél,
az orkán átfut rajta,
egy bolond lyukból fúj a szél,
a port szemünkbe csapja.
Lyukas esernyőt tart a szél,
mi bőrig ázunk újra,
fél pár cipője szende-kék,
a táncot jól hazudja.
Bohóc kalapban jár a szél,
hogy kócát eltakarja,
komor világban száll a szél,
kis reményt hint a magja.
|
|