Fakó üveggömbök
Minden karácsonyba
félig belehalok,
Kisjézus születik,
én összetört vagyok,
depressziós fenyő,
megkövesült bánat,
illó sóhajokkal
díszítem fel fámat,
fakó üveggömbbel
mi a múltból maradt,
a "Mennyből az angyal"
hangja is elakadt.
Nincs már édes kalács,
lágy, illatos bejgli,
éjféli misékre
nem kell mindig menni,
rég a templomtornyon
hintáztak az árnyak,
gyermekkacaj virult,
szeretteim vártak,
akkor még vigyáztad
tiszta bársonyléptem,
ölelj át Istenem,
bocsásd meg én-vétkem.
|
|