Szárny - nem nekem való
Szürkefodrú felhő úszkál
– talán esni fog a hó –
bőröm alá tetoválták:
Szárny nem neked való!
Nem sírtam és nem jajongtam,
– jussom kis dobozba fért –
nem hitt, nem hitt senki bennem.
Isten tudja, hogy miért?
Felröppentem volna égig,
nem állított meg halál,
mint hajótört
dacoltam széllel,
majdnem mennybe
szálltam már,
felhőlábba kapaszkodtam
ám a vihar felnyögött,
végigszánkázott a felhőn,
s haragjában ellökött.
Nem sírok és nem jajgatok
– szárnyat senki nem ígért –
nem hiszek már magamban sem.
Tudja Isten, hogy miért.
|
|