Rejtőzködő magam
Láttam magam, ahogy még senki. Mit gondoltak, vagy hittek rólam mások, dermedt viaszfüzér sorsom oldatlan pergamenjén. Dőltem anyám vállának, de nem éreztem súlyát, s mint jel után bóklászó istentelen, de jámbor, lassan belefulladok a józanság nyomorúságába.
|
|