Mögöttem színes szőttes
cifra az út. A végtelenből
kanyarít vonala végére
játékos formát szigorú
szabályokkal az idő selyme.
Zöldig hajol a kutakodó
hit, óarany glóriát rajzol,
s fut széltől-szélig az oktalan
remény. Hátha! Kéklőn feszít
az ég boltozata, üzen is talán.
Lesz ki beszegi gyönyörű szemfedőm!
