Eljön hát, ahogy minden évben.
Keményre fagy a föld, lassabb az ébredés,
a szívekben valami tétova remény.
Ilyenkor mindenki a szeretetről beszél.
Ilyenkor mindenki megbékél, ha van kivel még.
Legyen hát újra milliárdnyi apró fénye a könnynek,
mit illatos ágak alatt ejt minden árva lélek!
Legyen léptünk remegő, szavunk esengő!
Legyen szívbéli a meghitt csend,
ha nem is hiszed, Őt!
