Szikrát szór a bíbor alkonyat,
hóba törli lábnyomát a csend, 
domb mögé bújt, árva csillagot
ágak közé rejti el az est.

Ablakrácson holdsugár bolyong
botladozva, gyertyaláng a fény,
árva ágon jégcsap-csőr kopog,
megszólít egy barna gesztenyét.

Szent karácsony lassan múlik el,
csendben, némán telnek a napok,
angyalhang már többé nem felel,
kérdésemre választ nem kapok.