Szerelem-sirató

Elsiratlak téged, rég halott szerelem,

Elsiratlak, hisz oly kedves voltál nekem.

Ritka mosolyod, ha néha rám ragyogott,

Égi rétről szedtem ezernyi csillagot.

Sokszor emeltél fel, Napnak magasába,

S éppoly sokszor ejtettél a sárba.

Végül még megkaptam az utolsó esélyt,

Hogy boldog lehetem, mint apa és férj.

Lobogó-szép tüzed épp oly lassan kihunyt,

Amint a rét felett lassan bealkonyult.

Ám ahogy a parázs hamu alatt lappang,

Utolsó kedvesem örökre megmaradt!

És bár lángunk nincsen, csak az izzó parázs,

Egymást erősítve végtelen a varázs.

Pedig boldog vagyok, ám hiányzol nekem:

Mindent elemésztő, rég halott Szerelem.

08.08.06.  12:05

(Tudom, gyermeteg, de ennyi tellett akkoriban...)