Mikrokozmosz

Galaxisok ősködén át

rohanok a hideg űrben.

Eónoknak ősi dalát

éneklem itt lenn a fűben.

Társaim a meteorok,

gyorsabb vagyok, mint a fény:

áttörök a csillagporon,

csak fejem alja kemény...

Sejtjeimben nyugszanak

a megváltók és bölcsek.

Hideg, kékes napsugarak...

szememben egy könnycsepp.

Ott vagyok, hol nincs halál,

csak más időkben más népek.

Talán szavam megtalál,

s megérted, mily szépek...

Gondolatom ujra szárnyal,

nincs pihenő, nincs megállás,

csak a mindent elemésztő

tudatbéli ősrobbanás.

95.01.30.

20:41