Ősz lett
Hűvös szellő borzol selyem-ködfátylat.
Harmatos fű fakul töltés oldalán.
Seregélyhad búcsúztat rövid nyarat,
S szőlő érik természetnek asztalán.
Fáradt pillangó keres még virágot.
Tölgyfa sír smaragd kincsei után.
Erdő ölt magára foltos kabátot,
S elnyúlnak az árnyak házunk oldalán.
Bősz felhők kergetik egymást az égen.
Elrejtvén szem elől szomorú Napot,
Melegét az, ontani ne tudja már.
Harang kondul halkan a messzeségben.
Keserűn búcsúztatja a tegnapot.
Ősz lett megint. Elsuhant a forró nyár.
|
|