Jogod van a hallgatáshoz,
a szemlesütött,
néma meghunyászkodáshoz,
alattvalóként tán csaholhatsz,
bolondozhatsz vidáman,
mindegy, hogy vigyor, vagy vicsor
mutatja fogaid a szádban,
egyen ruhában, egyen táncolhatsz,
gondolatod is elveszik,
majd egyen gajdolhatsz,
lenéz téged a világ,
sárba, porba aláznak,
nem vagy semmire való,
csak beszélő szerszámnak,
ismételgesd végtelen,
mit a tréningen tanultál,
hagyd meg őket hitükben,
hogy bábbá alakultál,
higgyék csak azt,
elfogadod szereped,
nem kell még meglátniuk,
hogy izzik a hazaszeretet,
majd ha lángra kap,
ha mindenhol lobban a parázs,
érezni fogja mind,
bűn a hazaárulás!