Az én kutyám

Az én kutyám házőrző,
ilyet nem rajzol körző.
Itt járkált a nyomomban,
megbotlott a gyomokban.

Kutya módra kutyagolt,
pedig kicsi kutya volt.
Kutya fülű, tarka eb,
az alomban született.

Macskát kerget, sokat játszik,
de a fára sosem mászik.
Inkább alszik egy nagyot,
bizony, lopja a napot!

Egyszer ő egy alkonyon,
jelt hagyott az udvaron.
De körmével, mit kiás,
az csak kutyakaparás.

Inkább ugasson nekünk,
akkor máris kimegyünk.
Jelezze a kapuban
ha hazajött, s apu van!

Debrecen, 2008. 07. 07.