Paprikás szalonna

Nincsen nekem már egyebem,
csak szalonnám, meg kenyerem.
Mellé csorba bugyli-bicskám,
azzal eszem a szalonnám...

Tarisznyámban vereshagyma,
hej a gyomrom hogy korog ma!
Mily fenséges ez az étek,
vacsorázni hívlak téged!

Étterem van, nagyon kényes,
ott a sarkon, nézd mily fényes!
Ámde lehet bármily menü,
ehhez képest mind keserű...!

Csirkepörkölt nokedlivel,
paprikásan tálalva fel...
Bécsi szelet, vagy sült kappan
mily örömet lelnék abban?

Inkább itt a padon eszem,
friss szalonnát, az kell nekem!
Kanyarítok pár katonát,
nem vágyom a menük sorát...

Sem húslevest, sem pecsenyét,
nem iszom a hegynek levét!
Inkább töltök hideg vizet,
azzal oltom el a tüzet...

Amit a jó vereshagyma
égetett az ajakamra.
Attól könnyezhet a szemem,
ám semmi más nem kell nekem!

Csak a paprikás szalonna,
kerülhetne egy vagyonba...
Akkor is csak az kívánom,
egyél, tőled nem sajnálom!

Debrecen, 2010. 07. 03.