Köszönjük tanáraink!
Köszönjük, tanáraink!
Elballag a vén diák,
s a búcsú oly nehéz,
könnyeivel küszködik,
de mégis menni kész...
Ajkunk bús melódiát
dúdol míg lépkedünk,
folyosókon, termeken,
hol zajlott életünk...
Míg a búcsúének száll,
hű szívünk nyugtalan,
alig hisszük el azt hpgy
örökre vége van...
Elmúlnak a szép napok,
sok vizsga, küzdelem,
ifjúság, a vidámság.
s a diákszerelem...
Köszönjük tanáraink,
kellett a türelem,
szertelenek voltunk mi,
az ifjúság ilyen...
Ha az idő vonata
már elrohant tova,
örök emlékünk marad
majd ez az iskola...
Poggyászunk rejt kincseket,
mit átadtak nekünk,
tudásunk, s az ismeret,
ma útra kel velünk...
Nem feledjük el soha,
az osztálytársakat,
szívünk emlékek hona
hol minden megmarad...
Debrecen, 2019. április 27.
|
|