Bolond április
(avagy letargikus pillanatképek egy eszement hónapról)

Már megint nagyokat tüsszögnek a fák,
orrukat csavarja a füstnek bűze.
Biztos rongyot éget a vén svihák,
hogy a házból a hideget elűzze.

Öreg nindzsa – így nevezi az udvar -
most is húzza a taligát, a dilis;
nyáron is fűt, lábosban enyvet kavar,
teljesen hibbant, akár az április.

Fejemen a sapka iszonyat csálé,
- az időjós hülyeséget beszél -
”Napsütés, mi?” – morgok, s ordenáré
nagy pofont ad a viharos szél.

A minap meg pulcsimra dzsekit húztam
a szutymákos, csotrogány égre nézve,
erre a póló is lerohadt rólam,
s mint az igásló, kiizzadtam délre.

Elgondolkoztam egy tócsába lépve,
s míg kiráztam cipőmből a kavicsokat,
rájöttem a nagy titokra végre:
e hónap engem tervszerűen szívat!

2006-04-12

(bocs:)))