Benned még megszülethet a tavasz;
Énbennem már régóta vajúdik.
Ébren vagyok most is, csak leheverek,
karikás szemmel virrasztok hajnalig,
mikor eloszlanak a ködfellegek.

Én az őszben is csak fényt keresnék.
Te megbékéltél az évszakokkal?
Igen, úgy látom, sikerült neked.
Az én fülemnek zörgés a hulló avar.
Nem szeretem a halott leveleket.

Lásd, soha nem alszom téli álmot.
Nem tudok: se hosszút, se rövidet.
De te csak álmodj: később elmondhatod.
Engem megöl a bennem ragadt kikelet.
Pihenj csendben. Majd jön a te tavaszod.

Én is elpusztítom őt magamban.
Mesélj majd, hogy milyen a kökörcsin.
Ülj mellém, szólj mindenről: meghallgatom.
Ki lettél legbelül, milyen vagy odakinn.
Látod? Az a fa leszek, ott a hegyoldalon.

2005-10-11