Halkan zúg a gép halántékomnál, töredezett hajam a padlóra hull; sötét tincsek közt pár ezüstös szál, - néhány év, és az arány megfordul. Fürgén mozognak az ügyes ujjak, az olló is serényen dolgozik, a ráncok szép lassan kisimulnak s az arcom is visszafiatalodik. Néztem magam, úgy másfél percen át, de nem csak én voltam a tükörben: jó volt látni a fodrászlány mosolyát ezen az álmos, májusi reggelen.
