Holmi sablonos közhelyeket szajkózunk unottan.

Megérdemeltem a büntetést. "Nem semmi!"

Illatos kenyérlángos nyálcsordulósan szembenéz.

Valóban fájdalmas kibírni a sort... Araszolunk.

Bámuljuk a standok előtt a semmit se mondó arcokat.

A gondolatok össze-vissza szaladgálnak;

Ady az ősszel Párizsban járt. A Montmartre-on köpött véres habot...

Itthon, csak szérűkben a széna illat, -ott állott fokhagyma szag-

mindenütt...valami nagy tüzeket kéne gyújtani és nézni

leülve az ég alatt! "Rajta, rajta, leszakadt a pajta"...

Miért fájna ez és kinek?

Korom színű égen, ki látja már a bölcs napot?

Felgyújtani a Moulin Rouge-t!

Ez lenne ám az igazán nagy tüntetés!

Óh, te jószagú kenyérlángos! Az meg eközben elfogyott!!!