Tavaszcsalogató ének
Harsona kürt szól, fodroz a dallam
gím-tuba bongás erdei zajban
Ág töri csendet, reccsen a környék,
mintha követnék léptemet törpék.
Csosszan és surrog csendje avarnak
csinszka zenélget kedves a dallam
nagy szemű őz is képbe riadtan
kergeti álmát, hó-szövi paplant.
Vágyja a zöldet, éhe csikarja,
horpasza vékony, keskeny a marja.
Borbolya ága, csipke bogyója,
sás levelének íze,se sója.
Erdei vad nép, rejtek az erdő,
tó vize jégen fény-fia szellő.
Langya melegnél olvad az álom;
jó ha sietnél szép Tavasz-lányom!
El gyere hozzánk zöldbe borulva
Napba fürödni újra, meg újra.
Áldd a vizeknek könnyű folyását,
rügynek a szirmot, fákra virágzást,
költeni fészket gyönge madárnak,
szép szeretőt adj csitri leánynak.
|
|