Elszálló levelek a szélben, mint aszott bélyegek. Üzenet a végtelen időnek, vajh' a címzett ki lehet? Csak suttognak fohászt halkan, nem szédülnek, ha kergetőz' a szél, velük szépülve az esti pillanat, halovány emlékeket kísér. Csak az Éj forr magában, sötét felhőkre komorodik ránc. Időtlen idők óta kavarog a messzeségben, egy őrült, démoni tánc.
