Falakon árnyék szalad, felhőkről cseppen a vér, a hold is bársony sikoly, színezüst pénzes-fazék. Ébenfa rönk közepén, jajgat egy félénk kobold. Mindenütt jó lesz veled, testemen rúzsod a folt. Tebenned vakon...de nézd, kezedből vizet iszom. Párkányon sétál az Éj, semmi sem élettelen. Lélegzet lelket cserél. Bárányok szemében gyöngy. Elringat csendben az ágy, mosolyod álmodban szép, minden új szeplőtelen, mindenki rózsát köszön. Szemed szűrt harmat vizén, szemeddel öltözködöm
