Amikor még nem ismertelek, mert eltakartak előlem az erdők. Nem sütött át fény sem, szürke volt a napom. Azt hittem álmodom veled, és így élek csak vakon. Maradj velem akkor is, ha eloszlanak a felhők. Már el nem engedlek. Őrizlek bennem, magamnak. Maradj, míg világom a tiéd is. Engedd, hogy neked megmaradjak. Bár sohasem könyörgök senkinek, semmiért, Téged akarlak csupán itt lenn, a Fentiért...
