Rádiójeleket küld nekem az éter. Recsegős üzenet, még lehet az is hogy kódoltan egy szerelem ér el. Vallomás, furcsa világok nyelvén, tulipán, vagy szőlő jelként képüzenetbe csomagolva. Koppan az agyban, mosolyogva, átalakítom. Tudatom érzi, hogy már jártam én is rég, eme "távoli" bolygón. Nincs is annyira messze, pár fényévnyi csupán térben-időben. Mint tudjuk, és hisszük is oly jól a szerelem, még mindig időtlen.
