"Távolban egy fehér vitorla" dagad a széllel.
Vágtat hajónk Tó-tenger szilaj-habos vízében.
Szinte szárnyal. Az árbocrúd nap felé vezérel,
Kikötünk jósorsunk szigetén, istennek nevével.
Hogy szaladnak- futnak az égen a felhők!
Gyolcsfehérek, szürkék, mélyen tintakékek
Bodros báránykák játszanak, és tündéri sellők,
messze, hol összeér a víz a végtelenséggel.
