Emlékszel te is?
Ragadós vattacukor-gombolyag, azt hiszem, talán málnaíz.
Vásott fogakkal téptük- savanyúak voltak akkor az augusztusi almák.
A vasárnap délelőtti várakozásban- meleg szívvel gondoltunk a húslevesre.
Anyánk kelttészta illatú, mint mindig, arca piros és nevetős.
Minden nagyhasú buktát kettéharaptunk, egészen a szilva lekvárig.
A körhintán boldogan szálltunk, nekünk még ringlispíl volt.
Apánk egyszer presszóba vitt bennünket. Bambit, és jaffát ittunk csatosüvegből.
Azt hiszem; akkor nagyon büszke voltam magamra...
A moziban az első sorba ültünk, Brigitte Bardot milyen szép is szélesvásznon! Ő nekem is "megvolt" kacsintós pénztárcán...
Ma már minden kedves emlékem talán régies, és megfakult, de bennem eleven.
A fontos híreket minden utcasarkon dobszóval adta közre a kisbíró. Én féltem tőle, mert vaskeze volt.
Sokára értem fel ésszel, hogy a háborúban vesztette el az igazit...
Az öreg fuvaros sem pancsol már rég pálinkát égetett cukorból.
Az új Nemzetire te is vettél téglajegyet?
Biztosan tudom, hogy igen...
|
|