Vámpír ének
Vadászni jár az ősi lélek,
érzi mindenütt a vér szagát.
Mint vezeklő léha szellem
jár az éjben könnyel szemben..
Szárnya feszül, szél se rebben.
Nem értheti meg a kor szavát.
Gyúl szerelem hűlt szívében,
sápadt bőrén szín, bíbor.
Makulátlan szilárd jellem!
Dúl lelkében kín- szigor;
Nem vágyhatom a szűzi vérre,
hamvas bőrét sem sérthetem.
Bünös ösztön! Hulljak térdre,
hová vezet ez érzelem?
Élet halál, időm véges?
Végtelenül a végzetem.
Bagoly bámul üres szemmel
ólomléptű órák óta
Én úgy látom engem tesztel,
Mire jutok; rosszra jóra...
Fohászkodnék tört kezekkel
Lásd, hogy égek főnix módra!
Nap tüzénél fény kereszttel
Vámpír ének szellem óda...
|
|