Fekete szivárvány vagyok,
ésszel felkavart belső viharba fúlva,
színtelen, mint az idő...

makacsul magamba zárom
a dimenziókat, hogyha keresztezik pályámat,
vagy csak éppen arra járnak,

a hulló csillagok elérnek,
kivágják belőlem a sárgát,
a zöldet és a kéket,
és lányom palettájára szórják
a megálmodott színeket,

fekete szivárvány vagyok,
a létre s nemlétre vetíthetsz,
csak akkor láthatsz újra színesen,
ha két elárvúlt könnycsepp közé
egy percre kifeszítesz.