Az esők könnyeket hoznak,
ha kiszakad belőlem a fájdalom,
csak ülök összedőlt álmaim felhőin,
s a sötétség suhogását hallgatom,
se ég, se föld, se látóhatár,
csak fekete kínzó búkorom,
mégsem hűl le vulkán-láva lelkem,
hiába csurog le az eső
könnyel elkeverve,
holtsápadt arcomon...