Viszeres lábak fáradt súllyal
botlanak, botokra ősz fejek
hajolnak, nehéz a test,
nehéz az élet...

Teher a szó, a pap szava,
csak növeli a csüggedést,
- annak a jó, ki már pihen,
s már nem vállal semmi terhelést.

Itt-ott egy könnycsepp,
magára ismer, saját sorsát
siratja mind,
feketén elindul a tömeg,
s a gyászkocsi nyomán a porba tekint.

Vetés 2006 09 05