Ezek csak irka-firkák,
nem igazi szavak,
ezekkel nem lehet ölni,
ezek nem bántanak,

keserű valónkat mérik
szép, kövér gyöngybetűk,
vidám nótánkat húzva,
szomorú hegedűk,

ezek egyszerü szavak,
akárcsak én vagyok,
amikor beszélni kéne,
nagyokat hallgatok,

amikor hallgtni kéne,
ha csendek ölelnek át,
gágogok nagyra tárt csőrrel,
akár a vadlibák,

amikor aludni kéne,
akkor gondolkodom,
ilyenkor Hold rajzol pályát
ráncolt homlokomon,

ilyenkor csillagok mérik
fogyó agysejtjeim,
ezekből köszönnek vissza
szomorú verseim.

2006 03 03