Csendek bóklásznak mögöttem, zajos fények űlnek a horizont piros szélén, s a lemenő Napba gyűlnek.
Húsvét után puffadt hassal, csömör-gyönyört számláznak a gondos percek, a kimosott lányhajakból sampon buborékok szárnyán, szállnak a locsoló versek.
Még csak most volt itt Karácsony, holnap Húsvét is a múlt, rozzant batár ez az élet mely zörögve nyög a dúlt illúzió felhők között, kerékmarta párhuzamos csíkok közt szorít a sors, vicsorogva, kaján porban napnyugtába tart a gyors.
