Rossz percben születtem, rossz békében élek, elvágyódom innen, mert helyettem ítéltek életre, felelőtlen kéjben, emberré nemzettek embertelenségben...
Bűnükért bűnhődöm, mint jég, ver az élet, apa nélkül nőttem, csúfoltak, lenéztek, fogaim közt tartom szavakban a mérget, csak nincs elég erőm, hogy majd visszatérjek ahonnan vétettem, föld vágya a testem, rohadt világ készült ahova leestem...
Kis csillag, ártatlan szívem mérd fényedben, vajon ők megértik fájó vezeklésem?
