Lélegzet
Hozzám tartozol,
mint csorba késhez az él,
húsomba maródtál
szomorú szavakkal,
kiégett világunk
kín-útkövén járok,
fájó talpam lépte
indít és marasztal.

Vetett lándzsa vagyok,
erős karral dobott
lágy húsodba a lét,
szétfröccsent szavakkal
fájó sebbé égünk,
összekoccant foggal
lélegzünk egy mesét.

Vetés 26 02 00



Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=28645