Hogyha árokba szédülök
tovább már nem menekülök,
tarisznyámnak szeg lesz álma,
emlékeim bojtorjánra
aggatom, a cipőm orra
nem csókol reggel a porba,
lelkem dongája kiszárad
abroncsok közt, már nem lázad,
nyűtt életem cimbalom,
ára : egy sör, meg egy rum.
