Virrasztó
A lámpafény erekre oszlik
ahogy a padlóra hull,
fogat csikorgat az idő,
szavak közt elgurul.
Fekete jajszavak nyílnak
torokra szorul egy kéz,
szipogva cseppen az emlék
elfogyó gyertyát idéz.
A megboldogult a szemfedőt
homloka síkjára keni,
pálinkát kínál a pohár
"nyugodjon"-t köszönteni.
|
|