Könnyű dal
Hepp Béla/aLéb: Könnyű dal

Pincémbe hívtam a barátokat,
s nem küldöm el, aki belátogat,
kenyér lesz sóval, és sódart szelek,
nem fújnak itt lenn a böjti szelek,
kiforrt vörös, a fehér, rozé,
aki megissza, azé.
Hej, könnyű dal, könnyű nők, könnyű borok,
forgunk, s a Föld is forog.

Igyál, a tiéd a boros kupám,
bátran, ez jó bor, ez nem vág kupán,
s bár tósztot a gazdára senki se mond,
nyeljétek, testvérek, hulljon a gond,
kiforrt a rozé, a fehér, vörös,
igyuk meg, három körös.
Hej, könnyű szó, könnyű szív, könnyű torok,
forgunk, s a Föld is forog.

S hogy
mi lesz majd reggel, most nem érdekel,
hajnal, oly messze vagy, nem érlek el,
hordóból lopóba, kupába át,
így kerek az élet, az angyalát,
kiforrt a vörös, a rozé, fehér,
másképpen semmit sem ér,
hej, könnyű az élet, nem gondolkodok,
forgunk, s a Föld is forog.

Hej,
könnyű dal, könnyű nők, könnyű borok,
könnyű szó, könnyű szív, könnyű torok,
könnyű az élet, nem gondolkodok,
forgunk, s a Föld is forog.




Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=28891