Egy szegény kiskertész panaszai /1
Hepp Béla/aLéb: Egy szegény kiskertész panaszai/1
Tavasz van. Ásni kell a kertben,
s nem dugni hó alá magot,
épp csak hogy, épp hogy átteleltem
jött a hó, újra elkapott
megölve édes tavasz-szerelmem,
pedig már ásni kell a kertben,
ilyenkor már a hagymát dugtuk,
járt föl-alá a gereblye,
s most sógép jár, hómaró tuk-tuk,
kiskertünk meg ne teremje
a zöldségünket, ezt is buktuk,
ilyenkor már a hagymát dugtuk,
s néztük a palántát, nő-e, szép,
levelein a zöld kövér,
a hajnali hó ezt törte szét;
bosszú kiskertész-ösztönér’,
reccsen a lába-görbe szék
s nézzük a palántát, nő-e, szép?
Ha a tél alá visszakushad
hogy álmodjam az új tavaszt?
Tél tábornok, s te háborús had,
tudom, mindig is tudtam azt,
úgy is hiszek a márciusnak,
ha a tél alá visszakushad.
|
|