Tortúra
Hepp Béla/aLéb: Tortúra
Hétfőn még a szokott időben
felrántottam szakadt farmerem,
borzol? mondtad; sörzök feleltem,
s úgy, mint rég, a poros flaszteren
indultunk, még úgy este nyolcig,
ránk száradt a csöndes utcakép,
járdák szélén cipőnkbe botlik
- hittük - majd az álmos alkony-ég,
paksaméta, mondtad, röhögtem,
így, két gével, fáj a csiggolyám...
- s már csak hangod kaszál mögöttem
minden újabb hétfő délután.
|
|