Lelked tükrében
ezeregy éjen
magamat néztem.
Incselgve hagytad,
s te is azt vágytad
látni enyémben.

Mese az ágyon,
nem volt vágyálom,
csupán varázslat,
hogy minden moccanásunk,
lázas sóhajtásunk
- szerelmes szolgálat.

Ezeregy-éjek
ma már emlékek
- tükröm elveszett.
Vándor, ha arra jársz
- hisz oly sok mindent látsz -
szólj, ha megleled!