Csak keményen szólj rám, hogy fájjon
- ha már téged is tipor az élet!
S várod, hogy szemed könnyet lásson,
ettől nyugodna benned a lélek.
Nem adom könnyen!
Keserűn nyelem,
s a dacos lélek ólomsúlyt is elbír
- a büszkeség csak barátok előtt sír!