Ne faggass, hogy miért,
hisz, kinek muszáj,
fecnikre vési életét.
S ahol néma a száj,
de a csavargó gondolat
ezer utat bejár,
ott kirobban a mozdulat,
s betűkbe ölve hal el
az őrült képzelgés,
majd vissza-visszatér,
s nyugságot nem adva
hajt előre kín, vagy más
túlcsordult érzelem,
mert szabadulni kíván,
mint feszítő gyötrelem;
- s ha végül megszületik,
még visszakacsint talán:
ezért szenvedtél? Szamár!