A magány, mint sűrű,
áthatolhatatlan homály,
átszivárog a falakon,
elhallatszik messze földre
- határok nélküli kiáltás.
S akárcsak egy éhes kölyök,
úgy vinnyog halkan
a képzelet távoli sarkaiban,
bármit elfogadna étekül
- de méreg, minden csepp érdek.