Tizenkilencedszer
ezerszer kértem, Te milliószor megbocsátottad, hogy kezdetben nemhogy nem értettem, meg sem hallottam szavad... őszinteségem, tisztaságom, terhekkel jutalmaztad, melyeket rám róttál... s ha én nem is - hogy elbírom mind, Te kezdettől fogva tudtad! és én a súlyokat hálával fogadtam... azóta minden percben várom, hogy szólj hozzám, minden percben kérlek, hogy bízz rám mindent mit nekem szánsz... hálás vagyok... mert méltónak találsz...
|
|