ismerem ugyan a gyöngy-betűket,
csak még eszközöm nincs,
hogy gyöngy-szavakká formáljam,
szépen sorba fűzzem őket...
hogy is mondhatnám el,
amire nincsenek földi szavak?
tiszta szíveteket is őrzi mindig
hetvenhét csúf,
rozsdás lakat...
ti hívők, ti hitszegők, s ti hitetlenek,
elmondani nem,
csak megmutatni tudnám,
hogy ti vagytok mind az istenek...
egy helyről indultunk mind,
s egyfelé tartunk,
ködösnek tűnő utunkra
lámpásokat is hoztunk...