Néhány napra az anyámhoz megyek!
– búgta pápua főnökné férjének.
- Lepj meg drágám, mire visszajövök,
vadásszál és főzz egy fincsi ebédet!

A főnök felbuzdult, és cserkészni kezdett;
- elment a macska, táncol az egér –
De nem is kondérba valót keresett!
Másra vadászott a kis himpellér…!

Anyját a feleség nem találta otthon,
hát nagy dérrel-dúrral visszajött korán,
és szeme kigúvad, amint észreveszi,
mit művel a párja pápua nyoszolyán.

Fel is kap egy bárdot vérben forgó szemmel.
-Hát így vadásztál te, hogy az ördögbe…!?
No, mindjárt levágom az aprólékodat,
majd belezúdítom én a levesbe!

Friss pipihús kellett? Eszem a zúzádat…
püspökfalatját, és mellyhúsát fogod?
Hogy az ördög vinne, erre van étvágyad,
bezzeg az én combom nem simogatod…!

-De anyukám, ne bánts…!- reszketett a főnök.
– te kérted, hogy főzzek meg egy friss pipit!
S lesajnálva nézett rá a pápua lány:
- Hát neked csak ilyen vén tyúkra telik…?