Zsidónegyedben
Ez itt a kék ház. Portálja villan,
serceg a sislik, fő a piláf.
Csak az a sárga borzong magába,
s csillagok láttán égre kiált.
A vörös házban virágos árul
napokat, holdat, madarakat.
A sárga házban nem lakik senki,
szobáiban halk sirám fakad.
Homokszín háznak homlokzatára
vidám cégtáblát von az idő.
Csak ott nem múlik, a sárga házban,
örök mementó, szíven ütő.
Ó, színes házak, színes életek!
Közületek hány hamuba fúlt!
Néhány dacol csak korral, jelennel,
de mi őrzendő meg, ha nem a múlt?
|
|